A csokoládé legkorábban az indián kultúra elemeként bukkant fel a történelemben. A maják a kakaóbabból készült italt az istenek ajándékaként fogyasztották rituális szertartásaik alkalmával. Az indián legenda szerint a kakaó a Paradicsomból származik, fogyasztása bölcsességet és erőt ad. Szilárd masszaként először a 18. században a gyógyszerészek alkalmazták a kinin keserű ízének ellensúlyozására.

Akkoriban kizárólag a páciensek részesülhettek eme ritka ’gyógyszer’ áldásos hatásaiból. Napjainkban nem fűződik rituális szertartás a csokievéshez, de még receptre sem kell felíratnunk, pedig akár a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény megnevezés sem áll olyan távol a valóságtól.

Csokianalízis

Feniletilamin – afrodiziákumként is számon tartott anyag, mely az agy kéjközpontját stimulálja. Legmagasabb szintjét orgazmus közben éri el.

Szerotonin – jelenléte a szervezetünkben fokozza a boldogságérzetet.

Triptofán – hangulatbefolyásoló szerepe által felszabadulttá válunk.

Koffein – a kávéhoz képest tíz százalékkal több koffeint tartalmaz.

Flavonoid – egy szelet étcsokoládé hat darab almának, négy csésze zöld teának vagy két pohár vörösbor tartalmának megfelelő mennyiséget hordoz ebből az antioxidánsból.

Egészséges kalóriabomba?

Telített zsírokban valóban gazdag a csokoládé, ami hozzájárulhat az elhízáshoz, de ezek nem emelik a vér koleszterinszintjét. Az egészséges étrendbe maximum napi 200 kalóriának megfelelő édesség fér bele, ami egy szelet csokoládénak felel meg! A csokoládé zsír- és szénhidráttartalma és ebből következően energiatartalma nagy: 100 gramm (egy tábla) 500-600 kalóriát tartalmaz. Magyarországon átlagosan három és fél kiló csokit eszünk meg évente. A legtöbb csokoládét az angolok, a norvégok, a dánok és a németek eszik. És talán nem véletlen, hogy éppen brit tudósok kutatási eredményei vezettek arra a felismerésre, mely szerint a csokoládéfogyasztás erősíti az immunrendszert védhet a nátha és influenza támadásaival szemben.